Poe árnya

Baltimore, 1849. Edgar Allan Poe holttestét jelöletlen sírba temetik. A jelek szerint Poe-t mindenki másodosztályú, jelentéktelen írónak tartja, aki kicsapongó életmódja miatt azt kapta, amit megérdemelt. Mindenki, kivéve Quentin Clarkot, a fiatal ügyvédet, az irodalom szerelmesét, odaadó rajongóját, aki karrierjét és jóhírét is kockára teszi, hogy megmentse Poe-t. Kutakodni kezd, és hamarosan kideríti, hogy a költő utolsó napjait illetően számtalan megválaszolatlan kérdés maradt, és azt is megtapasztalja, hogy a rendőrségnek esze ágában sincs vizsgálódni az ügyben. A fiatal ügyvéd rájön, hogy a költő halálának körülményei örökre rejtélyben maradnak, ha ő nem találja meg az egyetlen embert, aki sikerrel nyomozhatna az ügyben: azt a férfit, aki mintául szolgált Poe-nak C. Auguste Dupin, a páratlan képességű detektív, az analitikus gondolkodás mesterének megrajzolásában. Quentin Párizsba utazik. Az íróasztalnál és a tárgyalóteremben végzett ügyvédi munka természetesen nem készítette fel Quentin Clarkot mindarra, amit magára vállalt azzal, hogy közreműködik a Poe-rejtély felderítésében. A fiatalembert hamarosan a francia titkosrendőrség ügynökei, nemzetközi szélhámosok üldözik, és egy veszedelmes bérgyilkosnő. És Quentinnek egy idő után már nem csak a költő hírnevéért, hanem a saját életéért kell harcolnia.